Gyulai várkastély
Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély (Gyulai várkastély) | |
A kastély főépülete a felújítást követően (2016) | |
Ország | Magyarország |
Település | Gyula, Békés vármegye |
Épült | 1745 előtt, 1798, 1803, 1902-1905 |
Építész | Harruckern János György id. Czigler Antal Sztarill Ferenc |
Stílus | barokk,klasszicizmus, romantika |
Család | Harruckern család Wenckheim család Almásy család |
Rekonstrukciók évei | 1888, ill. 2014-2016 |
Állapota | felújítva |
Védettség | műemlék |
Jelenlegi funkció | látogatóközpont |
Tulajdoni helyzet | Gyula Város Önkormányzata |
Cím | 5700, Gyula, Kossuth Lajos u. 15. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 39′, k. h. 21° 17′Koordináták: é. sz. 46° 39′, k. h. 21° 17′ | |
Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély weboldala |
Gyula város központjában, a vár szomszédságában található a Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély. A dél-alföldi régión belül ez a legrégebbi főúri rezidencia, egyben a térség legjelentősebb barokk kori építménye. Az első kastély az 1720-as években épült az egykori huszárvárban, majd a mai helyén álló barokk stílusú építmény az 1740-es években épült és 1902-ig folyamatosan bővült újabb díszítőelemekkel, illetve helységekkel. A kastély egykori birtokosai között találhatjuk a Harruckern, Wenckheim és az Almásy család híresebb tagjait. A 20. század második felétől romlott a kastély állapota. Végül a 2010-es évek közepén egy pályázat keretén belül rekonstruálták a kastély épületét és kialakítottak benne egy látogatóközpontot.
Története[szerkesztés]
Előtörténet[szerkesztés]
A gyulai vár és várkastély története szorosan összefonódik egymással. A vár mai is ismert legnagyobb kiterjedését a 16. században érte el. A kastély mai helyén állt az egykori huszárvár, később a török hódoltság idején a környékén kisebb lakóépületek és boltok helyezkedtek el.
Ennek az időszaknak az emlékét őrzi a kastély területén található Török torony.[1] A torony elődje egy egyszintes, boltozatos, vakolt felületű téglaépítmény volt, amely a palánkerődítés kaputornyaként funkcionált. Az 1566-os ostromot követően a törökök lebontották a kaputornyot és a palánk délnyugati oldalán építették fel újból.[2]
A Harruckern család uradalma idején (1720–1798)[szerkesztés]
Gyula 1695-ben szabadult fel a törökök uralma alól. A gyulai uradalom területet báró Harruckern János György kapta meg katonai szolgálatért cserében III. Károlytól. Az akkori huszárvár területén kezdte meg az építkezést. Leopold Franz von Rosenfeld 1722-ben épített térképének tanúsága szerint már állt a kastély elődje. A család a kastélykertben álló várépületet gazdasági célokra használta fel (mivel már ekkor felépült a hadászati célokat betöltő aradi erőd), pálinka- és sörfőzőt létesítettek.[3]
Fia, Harruckern Ferenc Domonkos az 1740-es években bővítette az épületet, az egykori kaputornyot barokk stílusban alakította át. 1746-ban az országban elsőként színjátékot adtak elő a kastélyban. A kastély előtt pedig egy parkot létesített. 1775-ös halálát követően a női leszármazottai (Mária Anna, Jozefa) örökölték a kastélyt egészen 1798-ig. 1795 során a kastélyban tűz ütött ki, amelynek következtében a főfal és egyes boltozati helyiségek maradtak csak meg.
A Wenckheim család uradalma idején (1798–1869)[szerkesztés]
Az 1798-as birtokfelosztás során Wenckheim József Ágostont osztatlanul illette meg a birtok a Harruckern Gruber Mária Teréziával kötött házassága. A kastély bővítése esett át ismét. De 1801-ben ismét tűzvész pusztította el az épületet. Ennek következtében került Gyulára Wenckheim Ferenc hívására id. Czigler Antal építész. Ettől kezdve 60 éven át urasági építőmesterként szolgálta a családot. 1802 és 1803 között zajlott le az újjáépítés.[4] A kastély késő barokk, copf stílusban épült újjá. Az épület nemesi rezidenciává épült ki, a főépület mellé ekkor került lovarda (1832-ben) és cselédszárny, ekkor létesítettek télikertet. A Török Torony ekkortól lett a kastély része és ezzel átellenben építettek a főépület, illetve a cselédszárny közé egy Víztornyot.[5] Az építkezés során eltűnt az egykori huszárvár, a palánkfalakat és bástyákat lebontották, a várárkot pedig betömték.[6] Wenckheim Ferenc Szerafin Lipót 1838-as halála után Wenckheim Ferenc kapta meg a gyulai uradalmat. Az 1849. augusztus 13-ai világosi fegyverletételt követően az orosz vezérkar főhadiszállásává vált.
Az Almásy család uradalma idején (1869–1945)[szerkesztés]
Wenckheim József 1869-ben bekövetkezett halálát követően két örököse maradt: Gyula és Stefánia Mária. Mivel Gyulának nem született utódja, ezért Wenckheim Stefánia Mária örökölte a kastélyt az Almásy Kálmánnal 1855-ben kötött házassága révén.[7] Később fiuk, Almásy Dénes örökölte a kastélyt. 1888-ban költözött be az addig lakatlanná váló kastélyba feleségével, Károlyi Gabriellával. A kastély felújításon és bővítésen esett át. Majd 1902 és 1905 között Sztarill Ferenc építész újabb bővítést hajtott végre. A korábbi újítások mellett (szárnyépületek emeletessé tétele[6], angolkert és halastó létesítése) az udvar homlokzata átalakításon, a Török Torony födémezésen esett át, és az emelet bővítése is megtörtént.
1932 után Almásy Dénes feleségével és Gabriella lányával együtt kiköltözött a cselédszárnyba, a főépületet (fűtési gondok miatt) pedig csak különleges alkalmakkor nyitották ki a családtagok számára. 1942-ben a kastélypark felparcellázásra került. Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett, testvére, Kálmán pedig a második világháború kitörése óta Angliában tartózkodott és ott is maradt.[8]
A kastély sorsa 1945 után[szerkesztés]
A kastély a szovjet megszállást követően államosították, a kastély berendezéseit elhordták, kifosztották. Az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző iskolát és kollégiumot, 1955-től csecsemőotthont alakítottak ki. A Gyulai Termálfürdő az 1960-as években a kastélypark területén gyógyfürdőt alakított ki. 1950-ben az épület Víztornyát elbontották, de később 1985-ben betonból újra felépítették. Az 1990-es években a kastély fokozatosan kiürült, majd 2002-ben a csecsemőotthon is bezárta kapuit. 2011-ben a kastély állami tulajdonból visszakerült Gyula város önkormányzatának tulajdonába.[9]
A felújítás (2014–2016)[szerkesztés]
2012-ben a város önkormányzata "Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban - A gyulai Almásy-kastély évszázadai" címmel nyert kastélyfelújítási projekt keretén belül két milliárd forintos európai uniós támogatást. A kastély hasznosítására három pilléren nyugodott: egy látogatóközpont létesítésén, egy közösségi tér kialakításán és a kastélypark revitalizációján.[10] A régészeti és falkutatásokat követően 2014 februárjában elindultak a kivitelezési munkák. 2016 márciusában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere jelenlétében átadták a felújított Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontot.[11] 2021 októberében pedig átadták a kastélyban található, felújított Stefánia-szárnyat.[12]
Látnivalók[szerkesztés]
Állandó kiállítás[szerkesztés]
A kastély területén 36 interaktív felület és 48 installáció enged a látogatók számára betekintést nyújtani a kastély történetébe, a főurak és a kiszolgáló személyzet mindennapjaiba. A kastély eredeti tárgyait másolatokkal, interaktív eszközökkel pótolták.[13]
Toronykilátó[szerkesztés]
Az egykori Víztorony 13,5 méteres magasságban egy járószintről gyönyörű kilátást mutat a Szigeterődről, a várról és a kastélyparkról.
Török Torony[szerkesztés]
A torony legtöbb esetben időszaki, kézműves tárlatoknak biztosít helyet. A kamarakiállítás a torony történetét és ábrázolását ismerteti, illetve a korabeli Gyula építészeti és tárgyi emlékeit mutatják be.
A kastélyhoz köthető híres személyek[szerkesztés]
- A kastély épületében három alkalommal is járt magyar uralkodó. I. Ferenc és lánya, Mária Ludovika 1807-ben tettek látogatást. Ferenc József császár és felesége, Erzsébet királyné 1857-ben, addig később 1876-ban maga a császár jelent meg újból egy hadgyakorlat során.[14]
- Az aradi vértanúk közül tíz fő 1849. augusztus 23-án az épületben tették le oldalfegyverüket, majd innen indultak Arad irányába.[15]
- 1861 és 1863 között itt tanult festeni Munkácsy Mihály festő Szamossy Elek pártfogása alatt.[16]
- A kastélyban sűrűn tartózkodott Erkel Ferenc zeneszerző, akinek nagyapja kulturális udvarmesterként dolgozott a kastélyban. Több műve is a kastélyparkban keletkezett (pl. a Bánk bán opera). Egy anekdota alapján a kastély park legidősebb fáját a zeneszerzőről nevezték el.[17]
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- ICOMOS-díj (2017)
- A Beton Fesztivál II. helyezettje (a betonépítész-tervező kategóriában) (2017)
- Az Év Európai Múzeum díj jelöltje (2018)
- A Szállás.hu Év Turisztikai Attrakciója[18] (2022)
Érdekességek[szerkesztés]
A kastély felkerült az Euro Souvenir nulla eurós bankjegyére.[19]
Képek[szerkesztés]
-
A kastély főépülete az 1890-es években
-
A kastély főépülete, mint csecsemőotthon az 1960-as években
-
A kastély épülete madártávlatból, a felújítást megelőzően (2009)
-
A kastély főépülete este, díszkivilágítással
-
A kastély egykori lovardája
-
A kastélypark
-
A Toronykilátó (az egykori Víztorony)
-
A Török Torony. A mai Magyarországon az egyetlen olyan ma is álló török kori épülete, amely nem vallási célokat szolgált.
-
Állandó kiállítás: a nemesi kúria
-
Állandó kiállítás: az étkező
-
A kastély kávézója
-
Az aradi vértanúk emléktáblája
-
Az Erkel fa emléktáblája a kastélyparkban
Források[szerkesztés]
- https://studhist.blog.hu/2019/06/05/gyulai_kastely
- https://www.wenckheim.hu/gyula.htm
- https://kirandulastippek.hu/del-alfold/gyula-almasy-kastely
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Gyulai vár
- Harruckern János György
- Wenckheim család
- Almásy család
- Aradi vértanúk
- Erkel Ferenc
- Magyarországi kastélyok listája
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ TÖRÖK TORONY (hu-HU nyelven). Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ www.gyulaihirlap.hu, Gyulai Hírlap Online: Gyula török kori emlékei az Almásy-kastély Török tornyában (magyar nyelven). www.gyulaihirlap.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ Gyula várának története a XVI. század közepétől napjainkig. Kirándulás a történelembe. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély, Gyula (magyar nyelven). www.muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ TORONYKILÁTÓ (hu-HU nyelven). Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ a b Wenckheim-kastélyok. www.wenckheim.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ Gyula, Almásy-kastély » KirándulásTippek. kirandulastippek.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ Gyulai Almásy-kastély. Kirándulás a történelembe. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ Láthatatlan fogaskerekek a gyulai Almásy-kastélyban (magyar nyelven). MTSZ, 2022. június 15. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ Megújul a gyulai Almásy kastély (magyar nyelven). Termalfurdo.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ Diána, Varga: Megnyitották az Almásy-kastélyt Gyulán (magyar nyelven). behir.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ G, P.: BEOL - Egyre többen fedezik fel a gyulai Almásy-kastély Stefánia-szárnyát – videóval. BEOL - Egyre többen fedezik fel a gyulai Almásy-kastély Stefánia-szárnyát – videóval, 2023. február 22. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS (hu-HU nyelven). Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ KASTÉLYTÖRTÉNET (hu-HU nyelven). Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ Bálint, Somkuti: Történetek a Gyulán fogva tartott aradi hősökről (magyar nyelven). index.hu, 2020. október 6. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ Koszecz: Mi köze Békéscsabához Munkácsy Mihálynak, a világhírű festőnek? (hu-HU nyelven). KOLLABOR, 2020. július 10. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ A kastély, ahová Erkel Ferencet mindig visszahúzta a szíve (magyar nyelven). hír6.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ behir.hu: Újabb díjat nyert az Almásy-kastély (magyar nyelven). behir.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
- ↑ Nulla eurós bankjegyre kerül a gyulai Almásy-kastély (magyar nyelven). Sokszínű vidék, 2022. június 23. (Hozzáférés: 2023. február 22.)